09/2010
Bemutatkozik Dávid Miklós Zsolt
Tisztelt Jászfényszarui lakosok, választópolgárok!
Engedjék meg, hogy képviselőjelöltként bemutatkozzam, és néhány gondolatot megosszak önökkel.
Dávid Miklós Zsolt vagyok, 44 éves helyi lakos. Őseim, a jelen ismeretek szerint, az 1700-as évek óta vannak jegyezve (kőbe vésve) Jászfényszarun. Az ezt megelőző időszak kutatása, még tart. Középfokú műszaki végzettséggel rendelkezem. Két gyermekekkel büszkélkedhetem, 17 éves Kinga lányommal, valamint 26 hónapos Levente fiammal, akit édesanyjával, párommal (Tárai Éva) közösen nevelünk.
Jelenleg, a gyermekeimtől kölcsönkapott földterületeken gazdálkodom,(vagyis viselem az időjárás szeszélyeit, és küzdök a föld édesebb gyermekeivel, a gyomokkal szemben) és egy új típusú szövetkezet tagjaként, vállalkozás jelleggel erdőtelepítések és felújítások gépi munkáját végzem.
Az őseim és családom történelme arra enged következtetni, hogy nem volt mindig leányálom fényszaruinak lenni, és maradni számunkra. Nem volt hálás dolog, de kitartottunk. Nem is igazán tekintem elhivatottságomnak a közszereplést, azonban vannak olyan külső tényezők, amik nem hagyják, hogy tétlen maradjak.
A sok sok megoldásra váró dolog közül kiemelnék néhányat, amelyek a hivatásomból és foglalkozásomból kifolyólag, nap mint nap elém kerülnek.
A városunk központja, iskolája, infrastruktúrája szépül és gyarapszik, azonban a külterületeink, mint valami mostohagyermek nem kerülnek előtérbe. Természetesen tudom, hogy van fontossági sorrend és a fent említett dolgok nem annyira látványosak, azonban már nem tűrnek több halasztást.
A szeméttelep bezárása óta folyamatosan telnek meg a külterületi részek építési törmelékkel, szeméttel… Az illegális lerakókat nem könnyű felderíteni, szankcionálni és a tavaszi nagy szemétgyűjtő akciók is csak bizonyos mennyiséggel bírnak el. Ezért véleményem szerint, egyszerűbb megoldást kellene biztosítani a hivatalos elhelyezésre.
Szükséges lenne egy ideiglenes tároló, átrakó, gyűjtő állomás létrehozására. Az AVE Zrt. is üzemeltet ilyen hulladékudvarokat, ahol a nem kommunális hulladék is elhelyezésre kerülhet. Innen - feldolgozásra, újrahasznosításra - a kellő mennyiség összegyűlése után továbbszállítják.
A dűlőútjaink többsége járhatatlan a feneketlen pocsolyáktól és az összenőtt faágaktól.
Úgy gondolom, hogy a mellettük lévő földterületeken, erdőrészeken, a gazdálkodókkal egyeztetve és együttműködve találhatnánk nem túl költséges megoldásokat, hogy újra, kirándulás jelleggel is lehessen közlekedni rajtuk. Ezzel kapcsolatban szükségesnek látnám az önkormányzat részéről, egy kifejezetten csak a külterületekkel foglalkozó személy(ek) alkalmazását megfelelő szakértelemmel. Ezen személy tisztában lenne a tulajdon-, földhasználati-, és birtokviszonyokkal. Ebből kifolyólag kiszűrhetné az illegálisan tevékenykedő személyeket. Koordinálhatná az önkormányzathoz tartozó utak rendberakását, járhatóvá tételét, a szélükön lévő, bokrok fák gyérítését.
Segítséget nyújtana a mezőgazdasági termelők összefogásában, mind termékeik értékesítési, mind pedig a termelésük során keletkezett melléktermékek feldolgozása, újrahasznosítása szempontjából. Egyszerűen fogalmazva, van még ezen a településen annyi mezőgazdaságból élő és mezőgazdasággal foglalkozó család, személy, hogy megérdemeljenek némi segítséget és képviseletet.
Persze a fent említett dolgok, csak kiemelt példák azon feladatok közül, amelyekkel lehetne, és kellene foglalkozni.
Kérem önöket, amennyiben hasonlóképpen gondolkoznak mint én, hatalmazzanak fel szavazatukkal, hogy a képviselőtestület ülésein képviselhessem a környezettudatos értékrendet, és a „kölcsönkapott földet” - értékét megőrizve- esetleg megnövelve adhassuk tovább!
A bejegyzés trackback címe:
Csapatunk a Facebookon
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
